A Müpában látható előadás látlelet, színpadi szociográfia, drámai műalkotás, amely a kulturális pusztulás korában a megújuláshoz és az újrateremtéshez kíván igazodási pontokat találni.
Interaktív kiállítás nyílt a zeneszerző otthonában. A Bartók Emlékház új tárlata nem csupán Bartók Béla életét és művészetét mutatja be, hanem bepillantást enged abba a lelki és kulturális térbe, amelyben élt és alkotott.
A Zene Házában látható a hétvégén a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója.
A lengyel művész generációjának legfontosabb zongoristái közé tartozik. Új albumának dalsorrendjében van népszerű és teljesen formabontó mű is.
A Miért kell? című dalban egyszerre kap helyett a szerelmi bánat, az elengedés és a buli, de eközben még Bartók Béla munkássága előtt is tiszteleg a csavaros népi popzenében utazó Góbé. A közönség az új számot élőben először március 3-án, az Akvárium Klubban hallhatja.
Hatalmas bulit csapott a Budapest Parkban hétfőn a Gogol Bordello zenekar. A gipsy punkra verető banda New York-i székhelyű ugyan, de kelet-európai gyökereik vannak, ennélfogva a koncerten most a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt fektettek a zenészek arra, hogy kifejezzék az Ukrajna iránti támogatásukat. A koncert előtt egy villáminterjú keretében volt lehetőségünk a frontember Eugene Hützcel a háborúról és Bartók Béláról beszélgetni.
Életének 89. évében meghalt Kárpáti János Széchenyi-díjas zenetörténész, nemzetközi hírű Bartók-kutató.
Gondolatok szabadságról, hitről, Krisztusról és a klasszikus zenéről. Van-e karácsony, amely összefog, és mit gondoljunk arról az állami hivatalnokról, aki kirekeszt, de végül maga szorul ki a keresztényeket és nem keresztényeket összefogó karácsonyból.
97 évesen hunyt el Bartók Péter mérnök, az Apám című visszaemlékezés szerzője.
Nem kivándorolt, csak a háború miatt Amerikában rekedt – nyilatkoztatta ki Bartók Béla halálának minapi évfordulóján a Magyar Nemzet című kurzusorgánum. Pedig a kételyeivel egész életében vívódó zeneszerző nyolcvan éve, a ma ismét fojtogató morális légszomj miatt döntött „önkéntes meneküléséről”.
Mi a reggeli rutinja Fischer Ivánnak, és mennyit érzékel abból, ami a háta mögött zajlik a közönség soraiban? Mitől aktuális Bartók Béla zenéje, és az őszinte görög tragédia miért passzol jobban a jelenkorhoz, mint a barokk közönséghez? A Budapesti Fesztiválzenekar karmesterével és vezetőjével beszélgettünk, és kiderült, hogy rendkívül elfoglalt ember létére Fischer Iván néha még unatkozik is.
Ritka az olyan munkahely, ahol az ember örömmel húz le 20 vagy akár 30 évet is egyben. Még kevesebb az olyan munka, amely estéről estére eufóriát ad. A Fischer Iván alapította Budapesti Fesztiválzenekar pont ilyen közeg a zenészek számára. Ezt a vonzerőt próbáltuk megfejteni a zenekar hamburgi fellépésén.
A Budapesti Fesztiválzenekar nem előadja, hanem lélegzi Bartókot, akinek fantasztikus lélekgazdagságát és mély érzésű, őszinte zenéjét most a hvg.hu-n keresztül élvezheti a közönség.
A Zempléni Fesztiválon idén is jól megfért a bor, a jazz, Csajkovszkij, Bartók és Kálmán Imre.
A klinikai pszichológia azt írja a gyász feldolgozásáról, hogy az elutasítással kezdődik, azzal a nemhiszemellel, amit én is ki tudtam nyögni először, amikor vasárnap este beérve a Zeneakadémiára, értesültem róla: meghalt Kocsis Zoltán. 64 éves volt. Annyi, mint Bartók. Tóth Endre zenetörténész, szerkesztő, kritikus visszaemlékezése.
Az első közép-európai világzenei fesztivál, a Budapest Ritmo felvezetőjeként október 6-án és 7-én a 2-es villamoson ad gerillakoncertet az utazóközönségnek két fiatal magyar csapat.
Hűtlenül hátat fordított hazájának Bartók Béla 1940-ben, vagy hiperérzékeny művészként emigrálásával kívánt félhangosan tiltakozni a mind erőteljesebben jobbra forduló magyar politika ellen? A világon a legismertebb magyar komponista halálának (szeptember 26-i) hetvenedik évfordulóján számos emlékezés járta körül a bartóki életút ezen „talányos fordulatát”.
Az ember legősibb kifejezési formája a zene, ősibb, mint a nyelv. Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa a világhírű hegedűművész és karmester, Yehudi Menuhin kezdeményezésre nyilvánította október 1-jét a Zene Világnapjává. 1975 óta ezen a napon világszerte a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékezünk. Mi most egy klasszikus zenei teszt kitöltésére biztatjuk olvasóinkat.
